hétfő, március 29, 2004
eweewehh ooohh
nem egy átlagos hétfő, ahogy nálam ez lenni szokott. itt pattogok a szobában, mint egy gumiszobába izomból bedobott labda.
miért is? mert fél percig elveszhettem Dórikám szempárjában. Felthetően ha nem jönnék be neki, akkor Ő nem nézett volna az enyémbe. Aztán haza fele meg együtt jöttünk a buszon. közelről még lenyűgözőbb és gyönyörűbb, mint messziről. nekem ne mondja senkise, h ha vki nem érez a másik iránt semmit, akkor nem feszeng kínosan mellette. fél méterre, 30 centire. szóval most iszonyatosan boldog vagyok. ennyire
:]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]
(többet majd holnap)
nem egy átlagos hétfő, ahogy nálam ez lenni szokott. itt pattogok a szobában, mint egy gumiszobába izomból bedobott labda.
miért is? mert fél percig elveszhettem Dórikám szempárjában. Felthetően ha nem jönnék be neki, akkor Ő nem nézett volna az enyémbe. Aztán haza fele meg együtt jöttünk a buszon. közelről még lenyűgözőbb és gyönyörűbb, mint messziről. nekem ne mondja senkise, h ha vki nem érez a másik iránt semmit, akkor nem feszeng kínosan mellette. fél méterre, 30 centire. szóval most iszonyatosan boldog vagyok. ennyire
:]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]
(többet majd holnap)
